ÖNISMERET

400 427 Carla Galli Akadémia

Önismeret.

 
Utazó és a szerelem istennője. 
 
 
Példabeszéd Shuniából
 
„Egy utazó sétált az úton. Különböző városokon és településeken ment keresztül. Valahol megállt, majd folytatta útját. A lelki társát kereste. De nem maradt sokáig sehol. Egyik hely után a másik után haladva tovább kereste a szerelmet.
 
Egyszer az úton ment, és hirtelen a nap elvakította. Behunyta a szemét, és a kezével védte őket az erős fénytől, amit nem tudott elviselni. “Ó! Mi ez? Nem tudom nézni! A fény elvakítja a szemem. Nem tudom kinyitni őket.” Amikor mégis sikerült kinyitnia a szemét, a szerelem istennőjét látta maga előtt.
 
„Nem a fény vakít el, hanem téged a szépségeddel” – mondta az utazó. – Megtaláltalak? Nem hiszek a szememnek. Hol voltál korábban? Olyan régóta kerestelek, most már tudom, hogy a lelki társam vagy.
– Hogyan lehetek a lelki társad, ha egy egész vagyok, nem egy fél?
– Ööö… hmm… – gondolta a szerelmet kereső.
– Gondolod, hogy az egész valakinek a felévé válhat? Nem! Nem tud. Jaj.
 
– Szóval tévedtem?
– Abban tévedtél, hogy a lelki társadat kerested, és magadat kellett keresned. Ezért most csak egy fele vagy, nem egy egész. Azt hiszed, egész leszel, ha megtalálod a lelki társadat. De senki sem tehet teljessé, csak te magad.
 
– De hogy van? Szeretnék találkozni a szerelmemmel és eggyé válni vele.
– Külön felekből lehetetlen egy egészet létrehozni. De megalkothatja két egész személyiség. Ezért először találd meg önmagad, válj egésszé, hogy szerelmed egész legyen, és ne töredezzen darabokra – mondta a szerelem istennője, meglengette gyönyörű szárnyait, és elrepült, magára hagyva az utazót és gondolkodni.
Translate »