Miért utál az anyósom? Az ellenségeskedésnek mindig oka van, a problémák gyökere pedig a felszín alatt rejtőzik.
A párkapcsolatok önmagukban is éppen eléggé bonyolultak, hiszen nem egyszerű összecsiszolódni két különböző neveltetésű és hátterű embernek. Amellett, hogy az alkalmazkodás nehéz, még a párunk szüleivel is adódhatnak konfliktusok. Ha az anyóssal és apóssal jó a viszony, az kész áldás, de sajnos nincs ez mindig így.
Az első és legfontosabb lépés, hogy párunk szüleivel éreztessük, tiszteljük őket, hiszen nekik köszönhetjük a szeretett férfi világrajövetelét. Nem biztos, hogy kialakul egyből a szeretet is, de a tiszteletet mindenképpen meg kell adni. A párkapcsolati szakértő szerint ennek a gesztusnak a megtétele létfontosságú a jó viszony kialakításához.
A párunk szüleivel való problémás kapcsolat egy örökzöld téma és sokkal többet kellene foglalkozni vele. Ha a két fél nem tud harmóniában élni egymással, annak mindig oka van. Először abból kell kiindulni, hogy nekünk milyen a saját viszonyunk az anyánkkal és apánkkal, mert ha ez egy szeretetteljes kapcsolat, akkor ugyanígy állunk hozzá választottunk szüleihez is .
Sok rossz anyós-meny viszony mögött az bújik meg, hogy a lánynak saját édesanyjával vannak konfliktusai, amit kivetít szerelme anyjára is. De ez csak egy lehetőség a sok közül, ugyanis a probléma rendkívül összetett. Ha az anyós negatív tapasztalatokkal rendelkezik a kapcsolatok terén és ő maga csalódott, akkor ezt kivetítheti a fia szerelmi életére is, de az anya és fiú közötti rossz kommunikáció is előidézhet bonyodalmakat.
– Ha a fiú nem érezteti az édesanyjával, hogy fontos neki a lány, akit választott, akkor az anya sem fog úgy tekinteni rá, mint leendő menyére. Amennyiben egy szeretetteljes kapcsolat van a szülő és a gyerek között, nem történhet meg, hogy az anya elutasítja a fia párját. Előfordulhat, hogy az idő előrehaladtával változik meg a viszony a két nő között, ilyen esetekben nagyon mélyre kell ásni, mert kell lennie valahol egy negatív élménynek, ami előidézte a rossz fordulatot.
A problémák gyökere nem tudati szinten alakul ki, hanem tudat alatt. Sokszor a két fél ösztönösen cselekszik, nincs is tisztában azzal, hogy mit miért tesz. Mindenkinek tudnia kell, hol van a saját helye a családban, és a másik pozícióját is tiszteletben kell tartani. Ha az anya úgy érzi, kiszorult az első helyről, akkor elkezdi „lenyomni” menyét vagy menyjelöltjét, hogy visszaszerezze jogos trónját. Abban a pillanatban, hogy a szerepek letisztulnak, vagyis hogy a szülő az első, béke telepedik a családra.
De ha az anya és fiú cserél szerepet, vagyis az anya problémáit a gyerek akarja megoldani, ő akar gondoskodni arról, aki megszülte, akkor minden felborul. Csakis a szülő támogathatja a gyereket, nem pedig fordítva, ilyenkor ugyanis versengés alakul ki a fiú figyelméért.
Nem akkor lesz felnőtt egy ember, amikor betölti a 18-at, ez egy rituálé. A keleti kultúrákban még mindig szokás, hogy a gyerekkort maguk mögött hagyókat férfivá illetve nővé avatják, nálunk viszont nincs így. A köldökzsinórt jelképesen újra el kell vágni, hogy világossá váljon, a gyerek felnőtt, kilépett az otthonból és megvan a saját élete.